Zsolnai Tímea - Textilszobrász

"Veszprémben élek. Ezt a csodálatos várost választottam lakóhelyemül. Itt alkotok, itt próbálok meg kiteljesedni.
Képzőművészeti tanulmányaimat Budapesten folytattam, mesterem Bod Éva, Munkácsy-díjas keramikus művész volt.
Folyamatosan kerestem a lehetőséget olyan tevékenység iránt, ahol a művészet és a segítség egyszerre van jelen, ahol e kettőt ötvözhetem, így jelentkeztem a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karára, ahol képzőművészet-terapeutaként végeztem.

Amatőr alkotóként életcélom a művészeti elemekkel ötvözött segítő tevékenység. Alkotásaimmal azt próbálom bemutatni. hogy az egyszerű, mindennapos alapanyagokból is létrehozhatunk egyedi és különleges alkotásokat, további célom pedig az emberek figyelmét felhívni a művészet, az alkotás gyógyító erejére, lélekápoló hatására.

Akril- és üvegfestészet mellett 3 éve készítek gyapjúképeket. Első alkotásaim 20 évesen elhunyt Máté fiam emlékére készültek, melyet sorstársam, Gősi Vali verseivel közösen mutattunk be „Anyák, ha sírnak….” címmel az ország több városában is, bízva abban, hogy munkáinkkal reményt, támogatást adhatunk sorstársainknak a talpra álláshoz.

Meditatív jellegű alkotásaim mindegyike egy-egy belső utazás eredményeként született. Készítésük közben igyekeztem magam mögött hagyni a múlt árnyékát és a jövővel kapcsolatos szorongásomat, aggodalmamat. Próbáltam lelkemben megteremteni egy lecsendesített világot, ahol csak magamra figyelhetek; az érzéseimre. Igyekeztem megragadni a jelen pillanat varázsát és meglelni az abban rejlő örömöt, szabadságot. Nem törekedtem a realisztikus ábrázolásra, csak hagytam a fantáziámat és lelkemet szárnyalni. A szabálytalan vonalak mégis egységbe rendeződtek és kialakult valamilyen minta. Egy olyan kép, mely hűen ábrázolja az akkori hangulatomat, lelkiállapotomat.
Ezek a festmények rezgéseket, különféle hangulatot közvetítenek. Nem szorulnak különösebb logikus magyarázatra. Nem kell az értelmüket keresni. Csak érezni kell őket…
A gyapjúképek mellett 4 éve foglalkozom töklámpa készítéssel. Anno egy amerikai weboldalon találkoztam tökből készült hangulatlámpákkal, s a látvány azonnal elvarázsolt. Mivel nem állt rendelkezésemre semmiféle útmutató, szakmai leírás, mely alapján elkezdhettem volna készítésüket, kénytelen voltam saját utamat kitaposni, megtapasztalni az összes kis fogást, a legapróbb trükkökig – a beszerzési forráson át, az eszközök, szerszámok használatáig.
Lámpáimmal elsősorban Kövi Szabolcs fuvolaművész koncertjein találkozhatnak az érdeklődők, ahol a csodálatos meditatív zene mellé igyekszem megfelelő hangulatot biztosítani a lámpák sajátos fényével.
Tökből készült alkotásaimat rendszeresen zsűriztetem. Lámpáimmal a Magyar Kézműves Remek közönségdíját nyertem el 2014-ben.

A textilszobrászat 3 éve van jelen életemben. 2015-ben került bemutatásra első anyagom „Teremtő csend….” címmel. A szobrokkal saját életutamat próbáltam bemutatni – gyermekkoromon, majd az első szerelemeken át, gyermekeim megszületésén keresztül, egészen a gyászoló anyáig…

E technika fejlődésével igyekszem lépést tartani. Újabb és újabb anyagokat próbálok felhasználni (újabb festékeket és kiegészítő eszközöket). A textilszobrászatot az egyik legjobb önkifejezési eszköznek tartom. Hűen tükrözhetjük vele mindazon érzéseket, melyeket olykor talán nem tudunk szavakba önteni.

A kreatív tevékenység rengeteget jelent számomra. Mondhatni: a túlélést… Őszintén hiszem, hogy képes leszek elég ösztönzést, biztatást adni ahhoz, hogy sokan hasonló alkotó tevékenységbe kezdjenek, ezáltal meglássák, sőt, megtapasztalják a művészet csodálatos gyógyító erejét.

Feladatunk, hogy a földi síkot és a spiritualitást összekapcsoljuk. Remek eszköz és lehetőség erre a képzőművészet, a költészet és a zene. Információk, gondolatok, érzések érkeznek hozzánk, töltik be lelkünket egy hang hallatán, egy kép láttán. Célom, hogy segítséget nyújtsak mindazoknak, akik szeretnének rálelni erre az ösvényre. Bízom benn, hogy alkotásaim közvetítik az Univerzumból érkező energiát és rezgéseket..."